Az idén, január hónapban rendkívüli időjárás volt. A hőmérséklet elérte a 20 fok hideget, de volt olyan hely az országban, ahol ennél is hidegebb volt. A rendkívüli hideg, sok csapadékkal járt, tehát nagy hóesés, hófúvás kísérte. Beszélgettem idős emberekkel, ilyen időjárást nem tapasztaltak még.
A sors fintora, hogy ezt megelőzően, meg a plusz fokok repkedtek, így a metszés nagy részét már elvégeztük. Könnyelműen mondogattam, hogy az idén nem lesz igazán tél. (Lehet, hogy a lottószámokat kéne megsaccolnom...majd más számokat megtenni...mindegy :-)
Nem jött be a tipp, és az ilyen hideg időjárás nem kedvez a szőlőrügyeknek, mert elfagyhatnak. Kíváncsi leszek, hogy mekkora százalékban látszik, majd meg a tél vasfoga. Egyik alkalommal aggódva vizsgáltam a cseresznyefa rügyeit, mert sajnálnám, ha az idén nem ajándékozna meg a virágzása.
Néhány nap leforgása alatt a Torna patakon végbe ment változás:
1.
2.
A tél a végéhez közeleg, és az élet újra teret hódít, már alig várom. Találtam egy érdekes mályvafát:
Úgy tudom, hogy az ilyen termést kopácsokkal nyílónak hívják. Magjai kicsi veséhez hasonlítanám, melynek szélei szőrösek:
Az anyósomnak ajándékoztam pár magot, aki elültette, és a kelési arány 100 % lett. Azt tartom még érdekesnek, hogy eddig mályva bokrokat láttam, de ez fa vastagságú, ritka szép virágokkal. Azon a "fán" tengernyi virág szokott lenni, és nagyon szépek. Abban bízom, hogy nálam is ilyen szép növénnyé fog nőni, és sok örömet okoz annak, aki megcsodálja.
Ha kizöldell a természet készítek még pár fotót erről a bokorfáról. :-)
Oldalról így néz ki!
