A tavaszi vetés semmivel sem fontosabb, mint az őszi vetés. Egy ilyen alapvetéssel lehetne kezdeni ennek a bejegyzésnek az értelmét. A veteményes kijelölése, annak a talajának előkészítése már az ősszel megkezdődik. Én a veteményesnek szánt területet megfeleztem, az egyikbe az őszi vetést tettem, a másikba már a tavaszi vetés magjai kerültek elültetésre.
A talaj előkészítése:
Vannak ahol a földet felszántják, majd a munka ordas részét a téli fagyokra bízzák. A téli fagyok alkalmával a rögökben található nedvesség tágulása miatt azok szétfagynak. A tavaszi rotálást az előzheti meg, hogy az egészben maradt rögöket bujtókapával szétverjük. Ezt követően kerül a terület kapálógéppel történő megjáratásra (rotálás). Ilyenkorra nagyon finom szerkezetűre hullik szét a talaj. Amikor én megcsináltam olyan lehetett, mint ha sörét méretű (2-3 mm) lett volna az általános talajdarabkák mérete. Tapasztalatom szerint ez kb 20-30 mély megdolgozott talajvastagságot jelenthet. Ezen mélységben a sárgarépáink is kényelmesen tudnak növekedni.
A terület felását követően ez a kép tárul elénk
Ha a szántás helyett az ásás választottuk, akkor akkor a vetés megkezdése előtt fel kell készíteni azt a magok befogadására. Ilyenkor lehet rotációskapát használni, de én az idén egy szerűen gereblyével szétvertem a rögöket (köszönhető a téli -10-20°C-nak) ,és megigazítottam a felső réteget egyenletesre.
Elegyengetés után
Itt engedje meg az olvasó, hogy Anna lányom iskolái programját bekapcsoljam a saját programomba. Anna megkérdezte tőlem, hogy jelentkezhet e az iskolába a Vesd bele magad! programba. Én megkérdeztem tőle, hogy mi is ez pontosan, és elmondta, hogy az iskola ad nekik magokat, és azokat kell elültetni, és dokumentálni kell a tapasztaltakat. Örvendtem a kezdeményezésnek, és egy picit bosszankodtam is, mivel már megvásároltam az idei vetőmagokat, ha tudtam volna...én is benevezek :-)
A csomag átvételét követően beszélgettünk a vetésről, és arról, hogy milyen körülményeket kell kialakítani, hogy a kikelt magok kifejlett növényekké fejlődhessenek.
Az ifjú kertész
Megmutattam a kis segítségemnek, hogy melyik területen helyezzük el magjait. Mégis azt javasoltam, hogy mielőtt belekezdünk vizsgáljuk meg a magokat. (miből gazdálkodunk!)
Borsó, Vöröshagyma, Karalábé, Retek, Sárgarépa
Külön megvizsgáltuk minden magot, kértem figyelje meg milyen különbözőségei vannak azoknak. Meg lehetett figyelni, hogy a borsó nagy szemű, és gömbölyű:
zöldborsó
Találtunk apró és gömbölyűt:
karalábé
Abban egyet kellett értenem, vele, hogy ahány magot találtunk a dobozban annyiféleképpen nézett ki. Így feladtam a bámulatot, és az abba vetett hitemet, hogy egy tízéves gyerek is olyan csodálattal nézi ezeket a magokat, ahogyan az édesapja.
A magok vizsgálata éppenséggel nem vett hosszú időt igénybe, noh de az ültetést már nem lehet elkapkodni.
Az idős emberekkel történő beszélgetéseimet követően megtudhattam, hogy a magok kb 2-3 cm mélyre kell kerüljenek, és célszerű a barázda kihúzását követően megöntözni azt, és a vizes földbe vetni bele a magokat.
A vetés folyamata:
1:) A barázdákat egymástól kb 30 cm-re húztuk ki
2:) Az elengedhetetlen öntözés
3:) A magok precíz elhelyezése
(a második sornál már megkérdezte, hogy hintheti e he-he-he)
4:) A barázdák lezárása
Ugyan más növényeket is betervezem az első körbe, de szívesen adtam helyet a jövevényeknek. Nem különben, hogy talán Anna lányom nagyobb elánnal veti bele magát a munka sűrűjébe.Itt szeretném elmondani egyik Annához köthető történetecskét. Amikor először kezdtem bele a kiskertembe, és a kislányom elkérte a kapámat, és neki állt kapálni. 2-3 perc elteltével megáll, és rám nézz...-Apa, te ezt csinálod egész nap? Ebbe el lehet fáradni.
Megfogta a lényegét! Én ezt egyfajta energia körforgásnak tekintem. A munkával befektetett energia miatt a növények megnőnek, majd miután beértek megesszük őket. ...és újra energia lesz belőle.
A veteményezést követő éjszakán a gyermekem meg sem mozdult úgy aludt, mint a bunda.
Az új tapasztalatokat további bejegyzésekbe teszem közzé.
