Az úton

Akár azt hiszed képes vagy rá, akár azt, hogy nem igazad lesz!

2014. április 26., szombat

Az élet soha sem volt könnyű, csak te lettél edzettebb!

Kb hat éve kezdtem bele a gazdálkodásba. Eddigi tudásom, hogy sok a tenni való, de az idő haladtával még több lesz a tapasztalat. Amikor kiérek a birtokra, mindig fülig ér a szám, annyira örülök neki. Az lenne a jó, ha minden nap, minden pillanatban ilyen érzéssel lehetnék a világban. Azt érezni, hogy semmi sem nehéz, minden megoldódik, jól érzem magam! Ez egyszerűen csodálatos!

Visszagondolok azokra az időkre, amikor belekezdtem ebbe az egészbe. Az akkori szomszédom azt mondta, hogy az első pár évtized nehéz lesz. Lehet igaza, mert a munka nem lett könnyebb, csak én lettem edzettebb! Ez amolyan útszéli bölcsesség, az élet soha sem volt könnyű, csak te leszel edzettebb! :D Sok új terület nyílt meg előttem, bátrabban nyúlok a dolgokhoz, optimistán nézek előre, és mindenben látom a lehetőséget. Szívem szerint a környéken az összes tanyát megvásárolnám, és gazdálkodnék, megmutatnám mindenkinek, hogy milyen csodálatos helyen élünk, és hogy a föld, ami a talpunk alatt van, az egy igazi kincs, amit tisztelnünk kell, sőt szeretni, úgy bánni vele, mint egy igazi anyával, mindenek anyjával!


Szerintem a szeretet teszi ízesé az ételt, legyen zöldség, gyümölcs, vagy egy tál étel. Nem mindegy hogy hogyan nyúlunk hozzá. A régiek jutnak az eszembe, amikor megköszönték az ételt, áldást mondtak felette, mert nem volt természetes, hogy asztalon van. Keményen meg kellett dolgozni érte, ma a hála hiányzik az asztalról. Van egy rossz hírem, ezt nem lehet megvásárolni!

Igyekszem erre gondolni, amikor az ételhez nyúlok, megköszönöm, hogy van mit ennie a családomnak. Ott szeretnék lenni minden pillanatban, örülök a finom ízeknek, amikor eszek, csak jó dolgokra gondolok, mert azt tartom, hogy az így válik egészségemre. Nézzük csak! A tanyáról kezdtem el írni, és az evéshez jutottam el. Nem tévedtem el, csak az alapanyagok termesztése, az étel elkészítése nagyon nehéz munka. Minden férfitársamnak ajánlom, és vegye át egy napra a felesége, élettársa helyét egy napra, és garantálom, hogy nem lesznek alvászavarai, aznap, de még másnap sem! A fáradtságos munka alázatossá tesz, és megtanít becsülni, tisztelni, hálát adni.Szerencsésnek érzem magam, hogy ezt  ebben az életben megtanulhattam, és abban bízom, hogy a gyerekeimnek példát tudok mutatni. Köszönöm szépen!
Néha elérek egy lélektani határra, amikor elfogy a lendület, ilyenkor nem szégyen megpihenni, ilyenkor felnézek, és látom a Somló hegyet. Tudom, hogy holnap is van nap! Másnap újult erővel, töretlen lelkesedéssel neki látok, és tudom, hogy van értelme!!!!





2014. április 25., péntek

Új templom épül

Egy olyan kalandba vágtam bele, ami olyan dolgokat hozott felszínre belőle, amiről eddig nem is tudtam, hogy létezik. Minden egy leégett birtok megvásárlásával kezdődött.
Szóval a leégett pincéról már szóltam, de még számos kérdés nyitva maradt előttem. Mit, hogyan fogok megoldani, miből, meddig, és a kert, meg minden!!! Számtalan kérdéskör, de ez még csak a jéghegy csúcsa. Arra jutottam, hogy én fogom a csúcsfalat falazni. Hívhattam volna segítséget, de nem tettem!
Nincs ezzel baj, mert szép lassan neki feszültem, sokszor elveszítettem a kedvem, nem fog sikerülni, de mindig csak épült, és lassan elkészült.

Olyan jól indult, teli örömmel, viszonylag gyorsan haladtam, amíg el nem fogyott a B38-s falazó....

Az előző csúcsfalból visszabontott kisméretű téglákkal már nehezebb volt látványosat alkotni. Minden csak időkérdése, ennek is vége lett. Szinte hihetetlen, szinte....

Nem sokára megjelentek az áramszolgáltató várva várt munkatársai, és hirtelen, összeállt a folyamat, jött az árokásó gép, és meg lett az árok a földkábelnak.  Anti barátomnak köszönet a közre működéséért!
Számos akadály gördül elém folyamatosan, de megértettem ez idő alatt valamit: A lehetetlen is csak egy lehetőség! Hétfőn éjszakás munka után lefektettem a földkábelt, és este hétig, nagyjából be is takartam.
Ezt követően négy délelőtt alatt visszatemettem, ha esett, ha nem, én mentem s lapátoltam. 

Ekkor értettem, meg hogy szép lassan, hittel, alázattal maradandót lehet építeni. Még nagyon sok minden van előttem, még nem hegesztettem, nem csináltam kaput, még bútorokat kell építenem. Meg szeretnék tanulni oltani, szemezni, szép egészséges gyümölcsöket, zöldségeket szeretnék termeszteni, szeretnék pár tyúkot, egy kakassal, talán egy hosszú szőrű magyar vizsla vigyázza egyszer majd a portát.
Nem csak az idő, és a fáradhatatlan munka teszi  emlékezetessé az ott eltöltött idő, hanem a Somló hegy szép látványa, meg az is, hogy szemüvegemet simán beleástam az árokba, mert persze nem a helyén tartottam...Nah, ez már a múlt! :D
73 m földkábel került a föld alá, a rákötéssel együtt
Még nem látom, hogy hová érkezem, de nincs is rá szükség, hogy mindent lásson, tudjon az ember. Az éjszakában az autó is csak pár métert világít be, még is elérnek az emberek az úti céljukhoz. Ez pontosan  itt is ugyan így van. S ha egyszer felépítem ezt a tanyát, biztos vagyok benne, hogy fogok új célokat találni, új tanulni valókat, új kihívásokat...;)
Hadd osszam meg egyik kedvenc zenekarom linkjét, a címet is tőlük kölcsönöztem:

https://www.youtube.com/watch?v=3G6lgNxXMaU