Tegnap nagy napra ébredtem, vettem egy csörlősekét. Gondoltam felvezetem a bejelenteni valómat egy rövid történettel, de az jutott az eszembe, hogy ez a történet így is elég rövid. :)
Többször megfogalmaztam, hogy kb. 30 évesen kezdtem el a tanyán dolgozni. Mondták nekem, de nem hittem, hogy kutya nehéz lesz. Az idő beigazolta a károgókat, mert nem lett könnyebb a munka, csak én lettem szívósabb. Amit kitaláltam, azt addig hajtottam, amíg el nem értem. Ezzel csak az lett a baj, hogy egyre nagyobbakat kezdtem el álmodni :).Ez nem is baj, egyszerűen jó érzés!
A garázssoron kérdeztem az egyik ismerősömet, hogy tudna e csörlősekét, már mondta is, hogy régebben ki árulta az ekéjét, ismertem is. Másnap felhívtam, megállapodtunk, majd megbeszéltünk egy időpontot, mikor hozzuk el.
Amikor felpakoltuk, megkérdezte -nem kéne egy hidraulikus prés...gondolkoztam rajta, majd döntöttem, megvettem.
Vakartam is fejem mi a fenét kezdek két préssel? Meg szerettem volna osztani az örömöm egy kedves barátommal, akinek megmutattam a csörlősekét, majd a prést. Addig beszélgettünk, amíg meg nem vette az én régi présem! :D Mind ez egy nap alatt, mi ez ha nem csoda !!!
Visszagondolok arra az időszakomra, amikor egy fiatal bányamérnöknek tanuló srác arról mesélt, hogy micsoda élmény kinn dolgozni a szőlőskertben...Jóban voltunk akkoriban nem akartam megbántani, de hat ökrös fogattal sem tudtak volna rávenni, hogy vegyek magamnak akkor ilyent. Változik azt ember, változik a világ!
Sok terméket előtudok már állítani, tudok túrót csinálni, "lekvárt"főzni, már minden félelem nélkül neki tudok állni olyan dolgoknak, amitől korábban kirázott a hideg. Jó apropó másokkal beszélgetni róla, utána olvasni, keresni, kutatni...szavamra! :)
Voá lá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése