Az idén a tavasz váratott magára, aztán szépen virágba borult minden, és tiszta szivemből örültem, szinte mindennek. Megjött a jó idő, már-már túl jó, mert a szárazság miatt kiválóan kötő cseresznyetermés kezdemények elkezdtek lehullani. Majd megjött a várva várt eső, és majd' egy héten át esett egy folytában, a maradék cseresznyét aggódva kémlelem, mert a maradék megrepedt és lerohadt. Az idén kevés cseresznyém lesz, viszot szépen mutatja magát a birs, noh meg a meggy, az alma, a ribizli, a szőlő, a körte...tovább is van mondjam még?! A gazdának ezért van sok gondolata, mert ha ez nem jön be az egyik, bejön a másik.
Bölcsesség az, amikor ez a kis bagoly tudta, hogy megnézzük, körül járjuk, lefotózzuk, és még sem mozdul. Megvárta az anyukáját!
