A szüret siralmas hangulatban zajlott le, verőfényes napsütésben. Az igaz, úgy kellett keresni az ép fürtöket., és a termés sem lett rekord. Ha a felkerekített számokat nézzük, akkor 50 liter fehér must, és 100 liter vörös került az idén a helyére.
A vörös szőlőt 5-6 napot szoktam a héján ázni hagyni, ezt követően került a présre. A második napon, amikor már nehezen lehetett húzni a prést közben elmentem segíteni Laci barátomnak. Az esős idők miatt a birtokára vezető út teljesen nyomvályús lett. Ezért a környéken kihelyezett útjavításra szolgáló kövekből hoztunk pár utánfutóval. A szállítások között visszagondoltam, hogy az én kis tanyám bejárata is fel lett túrva, mivel a sok eső miatt felpuhult a föld, és a nagy forgalom meg szét mozgatta azt.
A képen nem látszik, de terméskővel igyekeztem a felhaladást segíteni, kisebb nagyobb eredménnyel.
Amikor nála végeztünk, akkor hozzám is vittünk egy fordulóval. Minent a helyére, azonnal nekiláttam a munkának. Kijelöltem a terepet, hová gondoltam elhelyezni a nagyobb kisebb kövekből álló kőrakást.
A járatot kimélyítettem kb 3,5m *4m területen a birtokon mélyebben, az útnál csak pár centiméterre. Nem volt egyszerű munka, csak a mélyítés kb 5 órát vett igénybe. 8 talicska föld került kitermelésre.
Amikor megvolt az ásás, lapátolás, és a kitermelt föld elhelyezése, akkor már láttam a munkavégét. A felújításra szoruló présházban volt egy kis építési törmelék, azzal feltöltöttem a mélyebb részeket.
Találtam a romok között egy megéget szőnyeget, jó ötletnek tűnt, hogy az alapba bekerüljön. Milyen ötlet lesz, azt majd az idő megmondja.
ÉS a vége, felemelő. Közel hét órás munka eredménye.
Jó lett volna egy tömörítővel még a helyére igazítani, de így is tökéletes.