A Kolbásztöltés

Amikor meg vettem az első tanyám, szép lassan magába szippantott ez a világ. Észre sem vettem, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy disznóvágásról érdeklődöm. Egyre több információt szerzek be róla, igaz a mostani bejegyzésem nem egy disznóvágásról szól, viszont egy lépéssel ismét közelebb vagyok hozzá!

Leegyszerűsítem  a történetet egy picit. Vettem 40 kg kolbászhúst, gyári fűszerkeveréket, belet mindent, ami hozzá kellett. Hosszabb távollét után az esti órákban hazaérve elhoztam a húst, és alaposan összekevertem az előírtak szerint. Másnap lett megtöltve, volt ideje, összeérni az ízeknek.

A "műszer"!!!

Ezzel a szerkezettel töltöttük a kolbászt. Igen többen voltunk, egy ember engedte a bélbe a kolbászhúst, én tekertem, egy pedig a megtöltött kolbászokat rakta a ládába. A töltés során előfordul, hogy levegős lesz a bél, ilyenkor egy tűvel ki kell lyukasztani, hogy rátapadjon valamelyest a benne lévő húsra. 

Valahogy így kell elképzelni, amikor a ládába kerül a félkésztermék.

A töltésnek mindig volt egy egy kellemesebb mozzanata, amikor kiürült az töltő, mert amikor töltöttük, akkor töltöttünk! :)

A füstre várakozó kolbászok!

Ilyen volt!

A kolbásztöltés emlékezetesre sikeredett, köszönet érte mindenkinek, aki segített az elkészítésében, és annak is, aki elmesélte, hogy mi történt a töltés után :S (kis túlzással!)

 Ilyen lett! :)

Hát nem gyönyörű!

Szerintem minden fáradságot megér, egy ilyen kép! :) Nem bírtam ki, már megkóstoltam, és az íze is nagyon finom lett!