A pince megvásárlása előtt a fenti lakórész teljesen kiégett. Se ajtó, se ablakok, csak a kiégett falak, és a korom szaga mindenhol. Az állhatatos munka szép lassan, ahogy a természet visszafoglalja, azt ami a sajátja. Bevallom, nekem igen nagy örömet jelentett, amikor az ablakokat beállítottam.
Valahogy kezd házra emlékeztetni....
Nyilvánvaló, hogy azért hátra dőlni még korai lenne, mégis amikor ezt lefényképeztem fülig ért a szám. Valahogy nehéz megosztani az élményt, csak sejteni lehet...
Az ablakot édesapámtól kaptam, valójában szerettem volna nagyobb ablakot beépíteni. Mivel a tűz miatt leesett a vakolat nagy része, láthatóvá vált, hogy az ablak nyílást utólag nagyították meg, és az áthidaló rövidebb. Édesapámtól kapott ablak pont befért az áthidaló alá.-Nincsenek véletlenek!
Az első ablakot úgy vásároltam 100*120 méretű faablak, ott is a két szélét be kellett falazni, mivel a nyílás 120*120 volt. A falazástól eleinte kirázott a hideg, tele voltam félelmekkel, mára már lehetőséget látok magam előtt, hogy valami újat, szépet alkossak. A küzdelem még nem fejeződött be, ha finoman akarom kifejezni magam éppen most kezdődött el. :)
Az "új" ajtó :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése