A piac

Sokat tétováztam, amíg rászántam magam. Lementem a helyi kis piacra. Az életkor tekintetében 40 év előnyöm volt. Vegyes érzelmekkel, és nem kis izgalommal álltam ki. Kipakoltam gyorsan, határozottan. Megkérdeztem udvariasan odaállhatok-e ahová kinéztem. A néni első kérdése: Első alkalom, ugye?

Nem tagadtam, viszont a beszélgetés így is lassan folyt.

Egyik bácsi odalépett, megkérdezte:-Mennyi a barack?
Mondom: 200FT.-
A Bácsi rávágja: 300 Ft.-

A következő pillanatban érkezik egy érdeklődő, s mondom neki:Egy kiló: 300!


Megkezdődött tanításom első napja.

Az árusokkal sokat beszélgettem. Nem kellett hozzá sok idő, arra eszméltem, hogy odaküldik a vevőket. Nagyon meghatott! Volt olyan, aki már elment tőlem, odament a másik standhoz, és visszajött, mert meggondolta magát.

Két óra alatt eladtam mindent. Én érkeztem utoljára, és én mentem el legelőször. Amikor végeztem megköszöntem mindent.

Mint kiskutya az első csontjával, úgy mentem haza a megkeresett pénzzel.(nem volt nagy összeg)

Tele reménnyel, és hittel fogom letenni a fejem, bízva abban, hogy tovább építhetek, fejlődhetek.

A kezdeti sikereken felbuzdulva folytattam tovább a piacozási tapasztalatok gyűjtését.
A következő alkalommal reggel kivittem a lányomat is, nem baj ha beszélgetünk egy kicsit, és még közben matekot is gyakorolhatok vele, úgy hogy észre sem veszi.
Sajnos-Hál' Isten! Aznap reggel elkezdtem kipakolni, és a szomszéd odalépett, hogy kötünk e üzletet. Meghallgattam az ajánlatát, elfogadtam, és egy az egyben megvette az árukészletem. (200 Ft/kb)Hétfőn tudtam meg, hogy 350 Ft.-ért adta tovább. Nem volt bennem irigység. Elégedett voltam, mindketten örültünk, más-más okokból.
Azon tanakodtam, hogy vagy nagyon hülye vagyok, vagy nagyon szerencsés...arra jutottam, hogy a kettő nem zárja ki egymást :-D (így is jól jártam)

A vörösbor is elforrt, ezért neki tudtam állni azt kipréselni. Duplán nyertem, a barackom nem rohadt a fa alatt, és időt nyertem, mert eltudtam végezni más hasonlóan fontos feladatomat. Úgy gondolom, hogy a ma emberének ez a két kincse van: az idő, és a pénz.

Isten nagy mókamester, mert vagy az egyikből van nagyon sok, vagy a másikból, de mindig egymás rovására dolgoznak!