A bejegyzésem címe is utal, hogy a természetben keresem a hirtelenséget. Jó édesanyám szokta emlegetni:" ... amikor felrobban a természet ..."-ezen gondolat mentén kezdtem el keresni a természetnek azt a pillanatát, amikor iniciál, majd hirtelen térfogat növekedéssel robban.
Találtam rá példát, de ki lehet jelenteni, hogy a figyelmes ember bizony ezt "robbanást" végig figyelemmel kísérheti.
A cseresznyefa virágzásának jelenségével kezdtem. Japánban a cseresznyefa virágzása nemzeti ünnep. Én is hasonló tisztelettel figyelem, hiszem a birtokon van egy gyönyörűséges cseresznyefa.
1. február vége
2. március eleje
3. március közepe
4. március vége
5. április eleje
6. április eleje - közepe
Az idén a virágzásra nagy fagyok jöttek. Az Alföldön komoly károkat okozott a hideg. Szerencsémre nálam csak belerágott egy-egy sziromba, de mérhető kárt nem okozott.
7. a barnulást a mínusz fokok okozták
Ennyi kárt kívánok minden gazdának, mint amennyi az én fámon keletkezett. A hideg időjárás, valamint a nagyon várt esős időszak, viszont komoly problémákat is rejteget magában.
A hűvös időben, illetve a szeles viszonyok között, az én kedvenc munkásaim nem tudnak dolgozni. Kik is az én kedven munkásaim. Bizony...a méhek. Szeretem őket, mert nem kell nekik szólni, hogy meló van, hanem tudják, és jönnek. Szeretem őket, mert nem kell őket noszogatni...dolgozzatok, és szorgalmasak. Szeretem őket, mert a kemény munkájukért nem pénzt fizetek, hanem önzetlen sok nektárt kapnak. Még nem panaszkodtak, hogy fizetés emelést szeretnének. Nem hallottam még halálra szurkált gazdáról sem, aki megtiltotta a méheknek a nektár gyűjtését. Ez egy jó szimbiózis, és ennyire egyszerű! Lehetne tőlük még mit tanulni!
Ez a virágzás viszonylag lassan alakul ki (szerintem), tudok egy ellenpéldát. A vadgesztenye lombba borulása. Nem tudom milyen kapcsolat van köztem, és a vadgesztenye között, de nagyom szeretem ezt a féle fát. A lombba borulása 1-2 nap alatt kiteljesedik.
Az a benyomásom, mintha mindig is ilyen lett volna. A telet feledteti, és ez a fa, aminek a virágzását gyermeki izgalommal várom. Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta településen van egy régi vadászkastély. A kastély körül egy szakmunkás iskola helyezkedik el, ahol volt szerencsém egy évet tanulni, mint favágó.(fakitermelő szakmunkás) Később az élet más területre sodort.
A kastély előtt volt egy nagyon idős vadgesztenyefa, ahol mindig nagyon szerettem időzni. Tisztelettel figyeltem, és hálás voltam a sorsomnak, hogy alatta ülhetek. Szerettem volna lerajzolni, de nem sikerültek a rajzok...abban bízom, hogy lesz alkalmam egyszer lefotózni, és akkor majd meg tudom mutatni nektek.
Véleményem szerint, ha komolyabban megfigyelném a vadgesztenyefa lombbontását, az sem tűnne olyan nagyon hirtelennek, csak a mai rohanó világban annyira ritkán nézünk ki a fejünkből.
Állj meg, és gyönyörködj a környezetedben, mert Te egy csodálatos országban élsz, és csodálatos emberek vesznek körül! Becsüld a jelent, mert jót jelent!
Ezzel a képpel búcsúzom: Olyan benyomásom támadt, amikor ezt a jelenséget észleltem, mint, amikor a szivárványt felülről lehet látni.
Jah, és még valami izgalmas:
