Az úton

Akár azt hiszed képes vagy rá, akár azt, hogy nem igazad lesz!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ébredés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ébredés. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 13., csütörtök

Vidám tavasz

Igen! Ismét eltelt jó pár hónap. A szokott fej-fej mellett rohanás a természettel. Nem gond, itt nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Amióta Ági a párom belépett a tanya életében, azóta már nem a tanya az asszony, hanem ő a gyerek. Át fogalmazódik az idő, és a tér. Kivettük a rövid kordonokat, ezáltal teljesen kinyílt a tér, a hátsó területeken kivettünk három sor szőlőt. Beindult a tervezéssel párhuzamosan, a kivitelezés. Amíg én az utolsó simításokat végzem a szőlővel, Ági a következő képpel lepett meg, amikor lementem.

Ez gyönyörű

Nagyon tetszik szerintem ez egy igazán jó ötlet volt, a sok más jó ötlet mellett. A verseny már elkezdődött, a vegetáció beindult, ilyenkor adja a legtöbb feladatot a gazdának. Nem csak a belefektetett idő tekintetében, hanem a feladatok számát tekintve is.

Körtefa virágban, lassan nyílik a pünkösdi rózsa

A munka során bolondozunk egymással, a természet meg velünk, hol süt a nap, hol csöpög az eső!

A fb csajoknak üzenem, én is tudok csücsöríteni, nah!

A nap végén a fáradtság garantált, a jó kedv töretlen


Látom még a feladatok sorát, de annyira nagy örömmel tölt el, hogy van kivel megosztani ezt az örömet, mindezt úgy hogy részt vesz ebben. Véleményem szerint ez lényeg, ez a lelke minden munkának, minden tevésnek...mindennek!

Ágival felújítottuk az féltetőt is:

Hosszú nap volt ez is, de annál produktívabb.

 Happy, happy! :)



2016. december 31., szombat

Új év, új program


Nagyszerű híreim vannak! Számot vetettem ezzel az évvel bezárólag, hogy miből mennyit termelek, és milyen hatékonysággal használom fel, vagy adom el. Sajnos ennek a legnagyobb vesztese a bor lett. Minden évben a borból maradt meg a legtöbb, és annak nincs nagyon keletje. Nem iszom meg, pedig jó ízű bor terem a tanyám. 

Átalakítjuk a birtokot, a szőlőt megritkítjuk, helyébe gyümölcsfákat telepítünk. Megszervezzük a birtok védelmét, hogy a vadak ne tekintsenek rá ezentúl átjáróházként. (sajnos közben sok kárt tesznek) 


Ezen a területen lesz az új gyümölcsös

A művelet során a drótokat kiszabadítottuk a vesszőktől, a drótokat leszerelése után, feltekertük, majd a kivágtuk a szabadon maradt tőkéket. A drótokat szákszerűen feltekertük, a karókat kiválogattuk, a használhatóak kihegyezve, a selejt feldarabolva.

Az oszlopok kiszedése hosszabb időt vesz igénybe, ebből a kötött talajból.

 A szélső sort teljesen átalakítom. Ott lesz a kerítés, mellette megy a málnás!

A tervek megvalósítási szakaszba léptek, végül, de nem utolsó sorban bemutatom nektek a legelső új szerzeményünket:
Eperfa
Még egy dolog van hátra: Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!


2016. október 29., szombat

Valaminek a vége, egy új kezdete!

A tervezés nem okoz gondot, ha az időt fel kell mérnem. Ezt kijelenthetem, nagy valószínűséggel be tudom lőni, mikor kell elindulni, a megérkezéshez. Mennyi kell, hogy elég legyen. A tanyán megváltozik az idő.A belefektetett energia nem egyenesen arányos az eredménnyel...stb, szóval rájöttem. A tanyám egy másik dimenzió. Ott a Nap is fényesebben süt, szebben szólnak a madarak dalai. A virágok neked nyílnak, és egy átdolgozott nap után, valahogy másképpen értékeled az életet. Egy picivel mindig több leszel.

Ma például teret nyitottam a tanya dimenzióban, teljesen nagyobb lett a tér. Nem hittem volna, hogy képes vagyok rá, de igen megcsináltuk.

Figyi:
Így kezdődött!


Erősen koncentráltam! Nagyon erősen!



Mire feleszméltem ezt láttam!

Majd ezt!


Végül ilyen lett!
Nah jó bevallom, nem csak koncentrálni kell, hanem csinálni is. Kettőnknek közel 5 órai ténykedése a végeredmény. Az eredmény: happy, happy! Mellette sok minden más is elkészült, például várjuk már nagyon a tavaszi virágok érkezését!

Ha minden igaz ők is várják már!

Egyik kedvenc Richard Bach idézettel köszönök el: "Ami a hernyónak a vég, az a mesternek a kezdet!" Szép estét!



2016. október 23., vasárnap

Show must go on

Mindig van egy kritikus pont, ahonnan úgy érzed nincs tovább. Nekem a futásnál voltak ilyen élményeim, de nem adtam fel. Mostanában a birtokkal kapcsolatban kellett átfogalmaznom a dolgokat. Hála az égnek, mindig megtalálom azt a pontot, amit elhagyva tovább lendülök. Mostanában egy angyalka segít nekem.

Az első nagy áttörés az előtető megépítése volt.


A kezdeti nehézségeket legyűrve...elkészült:



A következő nagy projekt, a rendrakás. Ez a pince előtti teret érintette:


Aztán jött a csoda!


Szóval szépen haladunk, hogy új arculatot kapjon az "Öreg hölgy"! Tele vagyok ötletekkel, tavaszra teljesen megújul a tanya!
Változtass a világszemléleteden, és a világ megváltozik!

2015. október 18., vasárnap

Csékút vére

A történelmi borvidéken Csékúton gazdálkodom. Ez az őstelepülés Ajka mellett van kb 5 km-re. Most Ajka-Padragkút településként található, a múlt században bányájáról volt hires. Ma már csak vegetál, de a kertekben minden nap zajlik a munka, még ilyenkor is, amikor a nagy munka a hordókban zajlik. 
Nagyon vártam már hogy hazaérjek, mi vár otthon, mi vár a kertben...ez a várakozás annyira csodálatos. Még nem forrta el magát a bor, ezért kissé zavaros, aki ilyenkor iszik belőle akkor a beszéde is azzá lesz. A szakember azt mondja gázos, az iszákos azt, hogy édes, az asszony azt álmos, de a borász lázas, mert most születik gyermeke, ez annyira bájos!
Az idén a bortermés tekintetében elfogadható. Ha mindent nekem kéne meginnom, akkor sok, ha mindet el kéne adnom kevés.


Az új bor, még kissé zavaros.

           
A fehér bor fantázia neve Csékút könnye..mindenki értse, ahogy, a vörösé Csékút vére:


2015. október 17., szombat

Az életvirágai


Igen, jogos a feddés, sokáig hallgattam! Csöndben voltam, de nem vakultam meg, és nem süketültem meg, csak éppen elhalkultam. Aki olvasta az előzményeket, az indőnkén némi ismétlést vél felfedezni a gazdálkodás időszakai között. Igen mindennek meg van a maga ideje, de egyik év sem hasonlit a másikhoz. Vagy a napsütéses órák száma, vagy a leesett csapadék miliméter mutatói, de minden folyamatosan változik. Szerintem ez a változás megy végbe bennem is, csak az út eleinte kissé döcögős. 


Az életvirágai

A tavaszi munkák során ugyanúgy átéltem azokat a csodákat, mint minden évben. Az eper csodálatos illata...az idén kb 20 kilót szedtem le, és elmondhatom, hogy a végén, már nem volt őszinte a mosolyom! :D
Aztán a cseresznye, málna, a ribizli, a kajszi, a körte, szilva...most meg a dió, és birsalma. Rengeteg munka, még több öröm. Van három almafám, és nem akarnak teremni, valószinűleg én hibáztam el, a helytelen metszéssel. De majd egyszer megjön, én türelmes vagyok. Addig meg a tanulásé a terep. A kudarc ott kezdődik, ha feladod. A málna dzsemet szivemből ajánlom mindenkinek, Isteni! :)
Minden amihez hozzányúlsz, ha azt szeretettel teszed áldássá válik. Minden, amit teszel, az visz valamerre, és ha megérkezel, megérted, hogy újabb, és újabb feladatok várnak rád. Aki ezt megérti, arra egy csodálatos élet vár! :)
Egy bölcsességgel búcsúzom:

"Sosem tudhatod milyen eredményei lesznek cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel eredményük sem lesz!" -Mahatma Gandhi
Szép napot mindenkinek!

2015. április 12., vasárnap

Az első virágok!

Annyira vártuk már a tavaszt! Csodálatos időnk volt most hétvégén, a hegyoldal munkától, vidámságtól volt hangos. Néha a halk háttézajba belevegyült egy-egy madárhang, hol egy hangos nevetés, nah és persze a monoton kapálógépek zaja. A gyümölcsfák metszését már két hete befejeztem, de a szőlővel csak tegnap végeztünk.


Miután a levélzet lehullott az ősszel, így néz ki a visszamaradt szőlőnövény, görcsösen ragaszkodva a támszerkezetbe.


Visszaemlékszem az első alkalomra, amikor metszettem: Ott álltam a növény előtt, és tanakodtam, megakartam óvni a megnyirbálástól, de azt is tudtam, hogy meg kell csinálni. Ilyen a végeredmény, ha félszáll vesszőre van metszve.


A visszamaradt vesszőket, mifelénk venyigének hívják, lehordom egy kupacba. Több lehetőség kínálkozik a további felhasználáshoz. Az egyik, hogy elégetik, vagy szabadtéren, vagy a kazánban. A szőlővesszőnek igen jó a fűtőértéke. Vagy komposztálják őket, mivel nagy mennyiségről van szó, lehetséges megcsinálni, csak idő- és helyigényes művelet. A hobby-gazdaságok a venyigét egyszerűen elégeti. A paraszti gondolkodás hatékonyságra, célszerűségre törekszik:
 Ami nem kell az embernek, az jó az állatnak. Ami nem jó az állatnak az jó lesz a földnek. Ami nem jó a földnek, az jó lesz a tűznek. Ami nem jó a tűznek, az még később másra jó lehet.

Miután a levágott vesszők kikerültek a sorokból, megkezdődik az év első permetezése, a lemosó permetezés. A sebeket rézzel kell lezárni, a bogarak petéit a kén pusztítja el, azok amik túl élik, azokra olajat kell felvinni az gázolja meg a kikelésüket. Ma már vannak komplexszerek, melyek keverve léteznek, így egyszerre fellehet vinni a kultúrnövényre.
Ha végére érek a sok mindennek a következő témám a veteményes kert lesz, az már biztos :).


Szép napot mindenkinek! :)

2015. január 23., péntek

Ez az én mesém...

Ma is kimentem a birtokra, ahogyan mindig, amikor van egy pici szabadidőm. Az eső esik, a pincébe begyújtottam, ahogyan melegedett a kályha feltettem egy teát. Ott ültem és azon gondolkodtam, hogy mit csináljak...mit kéne csinálni, hát lekentem a a virágládákat diófapáccal.
Megszáradnak, majd pirosra lefestem az abroncsokat, nagyon szép lesz.

Miután megcsináltam az jutott az eszembe, hogy miért kell mindig csinálni valamit, ezért visszatértem a régi álmaimhoz...és elkezdtem mesélni, magamnak, hogy mit szeretnék, s hogyan.
Mindig szerettem volna méhészkedni, már három éve rágódom, vajon megtudom tanulni.
Ilyenkor mosolygok magamon, három évvel ezelőtt 200 m nem tudtam lefutni, az idén áprilisban a Velencei tavat /28 km/ szeretném körbe futni (születésnapomra meglepem magam:) .
Szóval az idén egy újabb fejezet nyílik a gazdaságomban, és ahogyan tovább fűzöm a sorokat a mesémben, egy újabb képet látok magam előtt, egy méhest.

Ugyan a természet ezt a birtokot elfoglalta, de ami a hernyónak a vég, az a mesternek a kezdet! :)

Szóval a panelgyermekének is van esélye, hogy felébredjen, és meglássa a szépet, a jót. A munkában értelmet, egy kidőlt fában az életet. 

A kilátás festői, igaz a területben a sok fantázia mellett rengeteg munka is van még :) 

A méhesből a birtokom!


Ezt a pusztulatot látva van valami ebben a helyben, ami mégis magával ragad. Amikor megláttam, az volt a benyomásom, hogy egész nap elücsörögnék ezen a helyen, és csak nézelődnék, nézném a tájat. Megjelentek a lelki szemeim előtt egy kutya pár. A drótszőrű magyar vizsla pár, ott fekszenek körülöttem, néha kíváncsian  felnéznek, majd visszaeresztik büszke fejük, minden a legnagyobb rendben! Nincs semmi baj!

Számítok rá, hogy ez a mese nem sokára a valóság lesz. Ennek a mesének egyszerű a tanulsága, merni kell nagyot álmodni!






2015. január 8., csütörtök

Bájoló

Sokszor kapom azon magam, hogy mosolyogva, magamban kuncogva tervezgetem, hogy mit hová csinálnék, milyen változtatásokat tervezek. olyan ez, mint egy soha véget nem érő játék. Olyan ez, mint Radnóti Miklósnak ez az aprócska verse, ami teli van játékkal, még azon a sötét órán is.



Játszani jó dolog, igaz a felnőttek játékai már nagyon komolyak, és éppen csak elfelejtik élvezni azt, csakis az a fontos hol vette, s mennyiért!

A héten kimentem a birtokra, és első dolgom volt megölelni a szilvafákat. Megköszöntem nekik, hogy itt vannak, és elmondtam nekik, ha ebben az éveben sem lesz termés nem messze a közelükbe fogok ültetni egy fiatal szilvafát...és így tettem a cseresznyefával is. Úgy gondolom, hogy ezek az idős, beteg gyümölcsfák, most nem kezdenek hirtelen termőre fordulni. Ahhoz, hogy el tudjam engedni őket, ahhoz ez igenis fontos mozzanat volt. A változás mindig nehéz...

Engedjék meg, hogy a fenti versnek egy megzenésített változatát megmutassam egyik kedvencemtől:
Gyakran kimegyek, egy öreg hordóból virágtartót készítek. Szándékom szerint még egy hordót felhasználok, és reményeim szerint a két virágtartó valaki más kertjét díszíti majd.

Az abroncsot átfúrtam, majd csavarral rögzítettem.  


Amikor minden dongét hozzáfogattam az abroncshoz, utána ketté fűrészeltem. (kézi fűrésszel)


Amikor ketté vált, egy pofás darázsfészket találtam benne. :D Milyen szerencse, hogy tél van :P


A farészt diófa páccal, a fémrészeket pedig pirosra festem le...szép lesz!


2014. december 28., vasárnap

A jelen formálja a holnapot!


Visszatérő gondolatom, hogy hihetetlen honnan indultam el, és merre tartok, minden lépéssel átélni azt az örömöt, amit mindenkinek elmondani, átadni törekszem.
Minden pillanatban jelen lenni, a rosszakban, és a jókban is. Az árnyékra is szükség van, hogy tudjunk örülni a Nap fényének! Így az év végére elfáradtam, ha kimegyek a birtokra a madaraknak adok enni.... tervezgetek, mosolygok, új és új gondolatokat fontolgatok, megrágom. Félre teszem, újra előveszem, mit lehet belőle kikerekíteni.
Tele vagyok hittel, reménnyel, tetterővel, gondolattal, álmokkal, célokkal, energiával, bizalommal!
Jövőre az épület fenti lakórészének a vízvezeték rendszerét szeretném kiépíteni. A falakat leburkolni, a plafont megcsinálni. Szeretnék csinálni egy virágos kertet, az eprest átültetni. A birtok határán folyó forrást megregulázni, legalább egy hordót a folyás irányába besüllyeszteni. Az épület mögötti területet kitisztítani, a melléképületek alapját lerakni, a zöldtrágyadombot helyét kialakítani. 
S ha megnyerem a lottó ötöst, akkor kívülről leszigetelni az épületet, járdát építeni, a vízhálózatot realizálni, belső burkolásokat megcsinálni, bútorokat gyártani, az év végén a fafaragásos elképzeléseimet megcsinálni.



Jó utat mindenkinek! :)

Én így építem a templomomat!

2014. december 20., szombat

Parasztnak lenni...

A panelgyermeke, ha öntudatára ébred, megkérdi a négy faltól 10 méterekre a földtől, hogy mit keresek én itt?! Kérdőn néz a két kezére, milyen csodát tudnék ezekkel a kezekkel művelni? Tudnék e új életet kezdeni? Tudnék e példát mutatni gyermekeimnek, tudnék e végig menni azon az úton, ahol már az őseim hányszor végig mentek? A városban a paraszt szó minősítés, pedig ha a szó mélyére tekintünk színtiszta minőség! 
Amikor el kezdtem a gazdálkodással foglalkozni, egyre jobban magába húz a régi tudás összegyűjtése, alkalmazása, szinte vágyom arra, hogy Én is paraszt lehessek. A magyar parasztság, a mi fajtánk életforrása

A magyar népnek, de különösen a magyar parasztnak emelkedett színvonalú a gondolkodásmódja.
Ha a magyar parasztság, a mi fajtánk életforrása századokon át tanúsított nemzeti érzését. Az Istenbe vetett hitét, tiszta erkölcsét, katonai vitézségét és szorgos munkakedvét a terror és az idegen megszállás megpróbáltatásai közt is megőrizte. (pár gondolatot kölcsön vettem, Forrás:Út a Jövőbe, köszönet érte!)

Pár gondolat az ősi tudásból:
„Ami nem kell az embernek, az jó az állatnak.
Ami nem kell az állatnak, az jó a földnek.
Ami nem jó a földnek, az jó lesz a tűznek.
Ami nem jó a tűznek, azt eltesszük későbbre, mert egyszer biztosan jó lesz valamire.”

Úgy gondolom, hogy ez már nem út keresés, hanem maga az út, egy olyan minőség megteremtése, ami kemény munkával, még több örömmel, és szeretettel vezet végig, egészen a végéig. El tudom mondani, hogy ezen az úton járni bizony nagyon nehéz, de megéri. Mi a titka? 




Ha a Napot keresed, ne Földet nézzed! :D

2014. július 22., kedd

Ez a világ egy csodálatos hely!

Mostanában nagyon fáradtnak érezem magam, még futni sem tudtam elindulni...mindig akkor eset az eső, amikor például füvet kellett volna nyírni. Korábban biztosan mérgelődtem volna, ha nem tudok füvet nyírni, vagy a kertben ügyködni, akkor megtalálom a módját, hogy jól tudjam érezni magam.

A régi villanyóra szekrényem kicsit feljavítva :) 


Kinn voltam a birtokon, ültem és hallgattam az eső kopogását, néztem a messzeséget, és jól éreztem magam. Arra gondoltam, hogy ez a hely a világ legcsodálatosabb helye. Mennyi tenni valóm van még, hogy meg valósítsam az álmaimat. 
Az eső előtti napon vonakodva figyeltem az időjárás előrejelzést. Reggel korán kezdtük édesanyámmal a szőlőben a munkát, a lombot vettük vissza, mert egyik másik szőlőfürtön megjelent a lisztharmat gombabetegség. A szőlő leveleit leszedtük a fürtök elől, hogy a permetezéskor jobban érje a permetszer, jobban szellőzzön, illetve a napsütés se kerülje el. Gondoltam este kimegyek permetezni, de mire este lett, már nem akaródzott neki látni a munkának, elfáradtam. Felhívtam növényorvos barátomat, akivel rövid beszélgetést követően felkerekedtem és elmentem permetezni. Ilyenkor lepődöm meg magamon, hogy honnan kerül erő, még egy picit csináljon, dolgozzon az ember fia. Az ilyen esőkopogtatós időkor megtalálom a válaszokat is.
 Annyira szeretem a birtokot, hogy nem számít mennyiszer érzem erőmet elvesztettnek, mindig bebizonyítom magamnak az ellenkezőjét. Soha nem voltam nagymenő, vagy nyerőtípus. Nem változott semmi, ugyan az a fazon vagyok, mint aki voltam, csak a hitem szerint élek.   Ez a tény egyre közelebb visz az álmaim megvalósításához. Ezért tudok örülni az esős időjárásnak, ezért mentem esőbe futni, ezért hiszem, hogy a holnap is ilyen csodálatos nap lesz, mint a mai!

Fűnyírás előtt
Úgy hiszem, hogy ez a valami ez adja meg az élet értelmét! Ennek szentelem életemet, hogy teremtsek, alkossak, és ha kell erőmön felül teljesítsek! Hallgatom az eső kopogását, és tudom, hogy hiába jön az eső után a párás meleg, mert mindent megtettem annak érdekében, hogy a betegség ne terjedjen tovább. Lehet hogy a küzdelemben a gombabetegség győz, de a tudat, hogy ott, akkor mindent megtettem annak érdekében, hogy a bajságot elhárítsam,  nyugodttá tesz. Jövőre már új elképzeléssel, több figyelemmel leszek az ültetvényféle, hogy még kisebb legyen a veszteség, a betegség, hogy még elégedettebb lehessek! 

2014. április 26., szombat

Az élet soha sem volt könnyű, csak te lettél edzettebb!

Kb hat éve kezdtem bele a gazdálkodásba. Eddigi tudásom, hogy sok a tenni való, de az idő haladtával még több lesz a tapasztalat. Amikor kiérek a birtokra, mindig fülig ér a szám, annyira örülök neki. Az lenne a jó, ha minden nap, minden pillanatban ilyen érzéssel lehetnék a világban. Azt érezni, hogy semmi sem nehéz, minden megoldódik, jól érzem magam! Ez egyszerűen csodálatos!

Visszagondolok azokra az időkre, amikor belekezdtem ebbe az egészbe. Az akkori szomszédom azt mondta, hogy az első pár évtized nehéz lesz. Lehet igaza, mert a munka nem lett könnyebb, csak én lettem edzettebb! Ez amolyan útszéli bölcsesség, az élet soha sem volt könnyű, csak te leszel edzettebb! :D Sok új terület nyílt meg előttem, bátrabban nyúlok a dolgokhoz, optimistán nézek előre, és mindenben látom a lehetőséget. Szívem szerint a környéken az összes tanyát megvásárolnám, és gazdálkodnék, megmutatnám mindenkinek, hogy milyen csodálatos helyen élünk, és hogy a föld, ami a talpunk alatt van, az egy igazi kincs, amit tisztelnünk kell, sőt szeretni, úgy bánni vele, mint egy igazi anyával, mindenek anyjával!


Szerintem a szeretet teszi ízesé az ételt, legyen zöldség, gyümölcs, vagy egy tál étel. Nem mindegy hogy hogyan nyúlunk hozzá. A régiek jutnak az eszembe, amikor megköszönték az ételt, áldást mondtak felette, mert nem volt természetes, hogy asztalon van. Keményen meg kellett dolgozni érte, ma a hála hiányzik az asztalról. Van egy rossz hírem, ezt nem lehet megvásárolni!

Igyekszem erre gondolni, amikor az ételhez nyúlok, megköszönöm, hogy van mit ennie a családomnak. Ott szeretnék lenni minden pillanatban, örülök a finom ízeknek, amikor eszek, csak jó dolgokra gondolok, mert azt tartom, hogy az így válik egészségemre. Nézzük csak! A tanyáról kezdtem el írni, és az evéshez jutottam el. Nem tévedtem el, csak az alapanyagok termesztése, az étel elkészítése nagyon nehéz munka. Minden férfitársamnak ajánlom, és vegye át egy napra a felesége, élettársa helyét egy napra, és garantálom, hogy nem lesznek alvászavarai, aznap, de még másnap sem! A fáradtságos munka alázatossá tesz, és megtanít becsülni, tisztelni, hálát adni.Szerencsésnek érzem magam, hogy ezt  ebben az életben megtanulhattam, és abban bízom, hogy a gyerekeimnek példát tudok mutatni. Köszönöm szépen!
Néha elérek egy lélektani határra, amikor elfogy a lendület, ilyenkor nem szégyen megpihenni, ilyenkor felnézek, és látom a Somló hegyet. Tudom, hogy holnap is van nap! Másnap újult erővel, töretlen lelkesedéssel neki látok, és tudom, hogy van értelme!!!!





2014. január 4., szombat

A magok vásárlásáról...

A magok vásárlása igen leegyszerűsödött számomra az elmúlt évek alatt. Szinte mindig nézem, hogy magyar cég legyen a gyártó, hanem, legalább magyar cég forgalmazza. Próbáltam drágább granulátumos, olcsóbb nagy áruházi magokat, és eléggé vegyes felvágott lett a leszűrt tapasztalat. (Mindig befolyásolta az időjárás a dolgokat.) Az idén már korán megkezdtem a körül tekintést. Tavaly felsültem a drága magokkal, ezért elhatároztam, hogy az idén kivétel nélkül olcsó magot veszek.
A multikról:

Bementem a kertészeti részre (a (n)agyon gazdaságosban) nagy szekrény egyik fel 39 Ft-s magokkal teli, a másik fele a drága kategória. Nagy betűkkel kiírva, 39 Ft.- gondoltam nem sokkal tudják olcsóbban adni tavasszal sem, ezért mindenfélét megvettem, amit szükségesnek tartottam. 20 zacskó mag.
Fizetés után jó szokásomhoz híven leellenőrzöm, hogy minden annyiba került e, mint amennyiért kiírták. Meglepődve szemlélem, hogy a 20 mag közül 15 db 95 Ft.-ba kerül.Megkérdezem az vevőszolgálatos hölgyet, hogy tudnak e erről, mert vagy elütés történt, vagy valami hiba lehet, ne hogy más is így járjon, gondoltam szólok (én kis naiv:)
Nagyon kedves volt a hölgyike, mondja, hogy szerinte nem történt elírás, csak az egyik cég által forgalmazott magjainak ennyi az ára (megj.: Holland)

Nos, odamentünk s valóban.Az olcsó magokat két oszlopra lehet bontani, az egyik a valóban olcsó 'A'. cég magja, a másik oszlopban a 'B.' cégmagjai találhatóak. A gond csak az volt, hogy a 'B.' cég termékei alá is az olcsóbb ár volt feltüntetve, pedig azok 95 Ft.-ba kerültek. 
 Kérdezem az ügyfélszolgálatos hölgyet, hogy ezt miért kell így csinálni?: Mind a két cég neve G betűvel kezdődött. És a felületes vásárló, mint én is, összekeveri az árakat. Azt mondja a hölgyike, igazam van, annyit tud tenni, hogy visszaveszi a magokat. 1500 Ft-t kaptam vissza. Örültem, hogy észre vettem, de sok gazdatársam jutott eszembe, akik közül többen idősek, akiknek maccsuk sem volt, át lettek ejtve.

 Pár nappal később visszamentem erre a helyre, és minden rendesen, pontosan ki volt írva, minden ár a helyén. Gondoltam, kijavították a hibát, én is visszakaptam a pénzem mindenki elégedett lehet.

A tanulság az, hogy mindig ellenőrizzük le, hogy mit mennyiért veszünk!

2013. október 18., péntek

Haladunk...szép lassan!





A munka megkezdése előtt

Lassan végzünk! Juhhé!
Nagyon ügyesek voltak a srácok!

A végeredmény!

A végeredmény!





Tudom, még nem készült el teljesen,de a sok száz cserép már a helyén.
Köszönöm mindenkinek, aki segített!

2013. október 2., szerda

A felújítás

Már rég nem szóltam...
Eladtam az első pincét, és vettem egy harmad akkorát. Lehet azon filozofálni, hogy mi szükség volt erre, de én tudom, hogy nagy. Amikor eladtam az elsőt, még nem volt tervbe véve a második. Amikor megláttam az újat, boldog voltam. Vannak, akik csak a szépet akarják. Már 2-3 hete folyamatosan dolgozom, de boldog vagyok.
Mi ez az öröm, egy múló pillanat? Meg lehet! Nem számít.

Megvettem ezt a birtokot....mindig ugyanezek a szavak. Mennyi munkát vettél, és nem tudok vitatkozni. Sokat dolgozom, és lassan haladok előre, csak centiről centire. Ha nem tud az ember szállni, fusson. Ha nem tud futni, sétáljon. Ha nem tud sétálni, másszon, a lényeg előre haladjon.
Üres frázisokat nehéz tartalommal megtölteni , de nem lehetetlen!

2012. március 6., kedd

Ébredés

Már rég megkezdődtek a földeken a munkák. A gazda szeme nem téveszti a természet fokozatok ébredését. Édesanyán azt mondja, amikor hirtelen beindul a természet, talán igaza van, de én látom a természetben a fokozatosságot. Szép lassan fejlődik ki minden. Olyan lassan, hogy szinte észre sem lehet venni...szinte.


Én már látom benne az életet, már látom rajta a virágokat, a leveleket.

Lejjebb nézek, és az apámtól hozott kúszónövényt vizsgálgatom, ez a növény másfél évvel ezelőtt nem lehetett nagyobb 3 centiméternél, és egyetlen incifinci szálacskából állt.


...és nini már elfelejtettem, hogy ültettem krókuszokat, milyen nagy öröm volt, amikor felfedeztük őket...

...csodálatos lesz az idei év ezt már most látom...