Vidám tavasz

Igen! Ismét eltelt jó pár hónap. A szokott fej-fej mellett rohanás a természettel. Nem gond, itt nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Amióta Ági a párom belépett a tanya életében, azóta már nem a tanya az asszony, hanem ő a gyerek. Át fogalmazódik az idő, és a tér. Kivettük a rövid kordonokat, ezáltal teljesen kinyílt a tér, a hátsó területeken kivettünk három sor szőlőt. Beindult a tervezéssel párhuzamosan, a kivitelezés. Amíg én az utolsó simításokat végzem a szőlővel, Ági a következő képpel lepett meg, amikor lementem.

Ez gyönyörű

Nagyon tetszik szerintem ez egy igazán jó ötlet volt, a sok más jó ötlet mellett. A verseny már elkezdődött, a vegetáció beindult, ilyenkor adja a legtöbb feladatot a gazdának. Nem csak a belefektetett idő tekintetében, hanem a feladatok számát tekintve is.

Körtefa virágban, lassan nyílik a pünkösdi rózsa

A munka során bolondozunk egymással, a természet meg velünk, hol süt a nap, hol csöpög az eső!

A fb csajoknak üzenem, én is tudok csücsöríteni, nah!

A nap végén a fáradtság garantált, a jó kedv töretlen

Látom még a feladatok sorát, de annyira nagy örömmel tölt el, hogy van kivel megosztani ezt az örömet, mindezt úgy hogy részt vesz ebben. Véleményem szerint ez lényeg, ez a lelke minden munkának, minden tevésnek...mindennek!

Ágival felújítottuk az féltetőt is:

Hosszú nap volt ez is, de annál produktívabb.

 Happy, happy! :)

Valaminek a vége, egy új kezdete!

A tervezés nem okoz gondot, ha az időt fel kell mérnem. Ezt kijelenthetem, nagy valószínűséggel be tudom lőni, mikor kell elindulni, a megérkezéshez. Mennyi kell, hogy elég legyen. A tanyán megváltozik az idő.A belefektetett energia nem egyenesen arányos az eredménnyel...stb, szóval rájöttem. A tanyám egy másik dimenzió. Ott a Nap is fényesebben süt, szebben szólnak a madarak dalai. A virágok neked nyílnak, és egy átdolgozott nap után, valahogy másképpen értékeled az életet. Egy picivel mindig több leszel.

Ma például teret nyitottam a tanya dimenzióban, teljesen nagyobb lett a tér. Nem hittem volna, hogy képes vagyok rá, de igen megcsináltuk.

Figyi:

Így kezdődött!

Erősen koncentráltam! Nagyon erősen!

Mire feleszméltem ezt láttam!

Majd ezt!

Végül ilyen lett!

Nah jó bevallom, nem csak koncentrálni kell, hanem csinálni is. Kettőnknek közel 5 órai ténykedése a végeredmény. Az eredmény: happy, happy! Mellette sok minden más is elkészült, például várjuk már nagyon a tavaszi virágok érkezését!

Ha minden igaz ők is várják már!

Egyik kedvenc Richard Bach idézettel köszönök el: "Ami a hernyónak a vég, az a mesternek a kezdet!" Szép estét!

Kinek mi a Tavasz?

Nekem a tavasz a repceföld. Nem tudom megindokolni, hogy miért? Aki a tavaszt szereti, annak a napsütés, vagy a madárfütty, nekem a repce. Amikor eltekersz egy ilyen csoda mellett, nehéz a negatív történésekre gondolni. Megálltam egy pillanatra, és arra gondoltam, hogy ez tökéletes!

Aztán a méheimre gondoltam, mert hogy pár napja méhes gazda vagyok!!!

A hideg miatt, meg az erős szél miatt még szégyenlősek, de én már láttam őket!!!

Amikor kimegyek a hegyre sokszor megnézem őket, hogy vannak, mi van velük, éppen csak nem beszélgetek velük, azt a kor haladtával még lehet ez is bekövetkezik.

A kapuk tönkre mentek az évek során, ezért nagy vállalkozásba kezdtem, megcsinálom őket. A gyalogkapuval kezdtem:

Egész pofás lett!

Ha minden igaz, akkor tökéletesen végzi majd a dolgát! :)

Szépen alakulnak a dolgaim, csak időt kell hagyni, hogy véghez is vigyen, felesleges félévente emlékeztetni rá magamat! =)

Itt a Tavasz !!!

Ismét hosszabb kihagyás után itt vagyok. Bár mondhatom, hogy a távollétem oka technikai jellegű volt, de ennek mostanra már nincs jelentősége. Itt a Tavasz!!! :) Nos a tél az idén enyhe volt, tehát lehet számítani a kártevők fokozott jelenlétére.

 Nekem az első komoly élményt a nárciszok virágzása okozott.

Ezek a virágok ékesítették először a kertet, majd az étkezőasztalt. Így is egy csomó a kertben maradt, noh de sebaj, hiszen még virítanak az utolsó nárciszok (kb 5 különbözőféle nárciszom van), és a meleg váltás már megérkezett: a tulipánok!

A hogyan csúsztunk bele a tavaszba egyre több fa borult virágba.

Eszméletlen nagy élmény látni hogy egy ekkora fa, szinte csak virágból áll. Nem tudtam be telni vele. Mára az összes fa hasonló állapotban van. Ha már virágzás, és enyhe tél, bizony nem szabad megfeledkezni a permetezésről. 

Kezdjük az elején, amikor már elhagytuk március, addigra már megtelt élettel a hegyoldal. Motorospermetezők hangja, rotációskapák búgása hallatszott. Ha éppen csend volt, akkor a metszőollók messzi csattogása ért el hozzám. Néha lehetett hallani a hegyoldal fölött elszálló holló házaspár korrogását.  Ki tudja, lehet arról beszéltek ők is milyen lesz az idei év.

A fák metszése után a szőlő metszése következett. Drága jó édesanyám segített, így viszonylag hamar végeztünk. Hitem szerint, hogy visszautaljak a permetezésre, megcsináltam a lemosó permetezést. Az enyhe tél miatt indokolt lett volna a tőkék törzsének letisztítása, de arra már nem volt időm. A törzs megtisztítását követően a károsítók petéi szabadon lesznek, így a lemosópermetezés hatására elpusztulnak. A lemosópermetezéskor viszi fel a növényre többek között a gazda az olajat, ami elpusztítja a károsító petéit, és lezárja a metszéssel okozott sebeket. A lemosópermetezés jó a léleknek is, mert úgy érzi minden rendben van, lemosta a szeretett növénykéit. A későbbiekben a monília, és a virágok bibéjét megszúró rovarok ellen kell védekezni, feltéve ha szeretnénk gyümölcsöt enni. Én a fáimat is szeretem, még azokat is, amik nem teremnek annyit ;)

A lényeg a föld előkészítve,

s bevetve.

Persze, most azért panaszkodhatnék is, mivel a télfolyamán a málnás előtti támfal kidőlt...de nem teszem. az idei év a rendrakás éve lesz. Felépítem a támfalat, a törmeléket elszállítom. A portára vezető úton a kaput megcsinálom, és ősszel melléképületet fogok építeni :) !!!!

A célok világosak! Ha valami nem a tervek szerint alakul, nem a célt kell kicserélni! :)

Az életvirágai

Igen, jogos a feddés, sokáig hallgattam! Csöndben voltam, de nem vakultam meg, és nem süketültem meg, csak éppen elhalkultam. Aki olvasta az előzményeket, az indőnkén némi ismétlést vél felfedezni a gazdálkodás időszakai között. Igen mindennek meg van a maga ideje, de egyik év sem hasonlit a másikhoz. Vagy a napsütéses órák száma, vagy a leesett csapadék miliméter mutatói, de minden folyamatosan változik. Szerintem ez a változás megy végbe bennem is, csak az út eleinte kissé döcögős. 

Az életvirágai

A tavaszi munkák során ugyanúgy átéltem azokat a csodákat, mint minden évben. Az eper csodálatos illata...az idén kb 20 kilót szedtem le, és elmondhatom, hogy a végén, már nem volt őszinte a mosolyom! :D

Aztán a cseresznye, málna, a ribizli, a kajszi, a körte, szilva...most meg a dió, és birsalma. Rengeteg munka, még több öröm. Van három almafám, és nem akarnak teremni, valószinűleg én hibáztam el, a helytelen metszéssel. De majd egyszer megjön, én türelmes vagyok. Addig meg a tanulásé a terep. A kudarc ott kezdődik, ha feladod. A málna dzsemet szivemből ajánlom mindenkinek, Isteni! :)

Minden amihez hozzányúlsz, ha azt szeretettel teszed áldássá válik. Minden, amit teszel, az visz valamerre, és ha megérkezel, megérted, hogy újabb, és újabb feladatok várnak rád. Aki ezt megérti, arra egy csodálatos élet vár! :)

Egy bölcsességgel búcsúzom:

"Sosem tudhatod milyen eredményei lesznek cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel eredményük sem lesz!" -Mahatma Gandhi

Szép napot mindenkinek!

A dolgok állása

Az idén a tavasz váratott magára, aztán szépen virágba borult minden, és tiszta szivemből örültem, szinte mindennek. Megjött a jó idő, már-már túl jó, mert a szárazság miatt kiválóan kötő cseresznyetermés kezdemények elkezdtek lehullani. Majd megjött a várva várt eső, és majd' egy héten át esett egy folytában, a maradék cseresznyét aggódva kémlelem, mert a maradék megrepedt és lerohadt. Az idén kevés cseresznyém lesz, viszot szépen mutatja magát a birs, noh meg a meggy, az alma, a ribizli, a szőlő, a körte...tovább is van mondjam még?! A gazdának ezért van sok gondolata, mert ha ez nem jön be az egyik, bejön a másik.

Bölcsesség az, amikor ez a kis bagoly tudta, hogy megnézzük, körül járjuk, lefotózzuk, és még sem mozdul. Megvárta az anyukáját!

Birs' vagy nem birs'? Ez itt a kérdés?

Az idén nagy figyelmet szenteltem a fáimnak. Megmetszettem őket kitakarítottam az elszáradt ágakat. A két nagy szilvafának kilátásba helyeztem, hogy egy-egy fiatal szilvafát ültetek közvetlenül melléjük, és hogy lássák nem viccelek kivágtam két barack fát!

Azt figyeltem meg a két öreg szilvafámon, amit még eddig soha, tele volt virággal. Érdekesen vékony szirmú virágokat hoztak alig lehetett meglátni őket a fán. Nem vagyok híve a permetezésnek, de elhatároztam, hogy a szilvákkal kapcsolatban kipróbálom, hátha mégis számit valamit.

Csodálatosan virágzott a meggyfa az idén!

Az idén az almafáimat néztem, metszettem nagy figyelemmel. Szemmel láthatóan a legnagyobb változást a birsalmafám mutatta. Az almák, mind szépen virágoztam, nah de ilyen még nem láttam a birsalmafámon:

Igyekeztem leszorítani, a már öregebb ágakat visszavágtam, és az elszáradtakat kivágtam, egy csodát éltem meg. Virágba borult az egész fa, annyira szép :)

 és a virágok...

 és a virágok...

és a virágok... :)

Vízözön

A szívem egyik fele örül, a másik sír! Soha nem akartam annyira tenni bármit is, mint most, és az eső csak esik...

Azt tudni kell, hogy a szőlőben a talaj egy kicsit agyagos, ezért 1-2 napot várni kell, amíg rá lehet menni. /attól függ mennyire süt a nap./ Az eső esik, a szőlő nagyon beteg, én már nem permetezek, ha  a sors így határozott, hát legyen! Egy-két liter pálinkám lesz, talán 100 liter bor is. Legyünk szerények, bár én többre számítok!

Az eső rendszertelenül, szinte folyamatosan esik, az a benyomásom, hogy Noé  nem soká' erre evez, és megszólít- Te, jössz e velem egy darabig? :D

Jó uram! A lisztharmat gombáidat, peronoszspóráidat, szürke rothadásodat tartsd féken, mert az idén nem iszunk a véredből, a Krizelejumát!

A leégett pince előtt ücsörgök, csendesen kopog az eső, az előbb kevertem meg a cefrét. Most a kanapén ülök, és a halk kopogást figyelem, az égen a holló házaspár elégedetlenül korrog! Mintha nekik is már elegük lenne az egészből!  A Somló hegy a távolból párás köpenybe burkolózik, mint egy idős hölgy, aki egy picit fázik ez esti órán. Ez vigasztal, ha a Somlón lenne a birtok, nem tudnék rajta ennyit gyönyörködni!

Beszéltem az egyik szomszéddal, az mondta ha nem tud az emberfia esőben dolgozni, akkor beszélgetni kell, megkóstolni a jófajta borokat, kártyázni, és a szép asszonyokat kerülgetni kell. Hááát, kérem szépen! A régiek mán tudták!

Az élet soha sem volt könnyű, csak te lettél edzettebb!

Kb hat éve kezdtem bele a gazdálkodásba. Eddigi tudásom, hogy sok a tenni való, de az idő haladtával még több lesz a tapasztalat. Amikor kiérek a birtokra, mindig fülig ér a szám, annyira örülök neki. Az lenne a jó, ha minden nap, minden pillanatban ilyen érzéssel lehetnék a világban. Azt érezni, hogy semmi sem nehéz, minden megoldódik, jól érzem magam! Ez egyszerűen csodálatos!

Visszagondolok azokra az időkre, amikor belekezdtem ebbe az egészbe. Az akkori szomszédom azt mondta, hogy az első pár évtized nehéz lesz. Lehet igaza, mert a munka nem lett könnyebb, csak én lettem edzettebb! Ez amolyan útszéli bölcsesség, az élet soha sem volt könnyű, csak te leszel edzettebb! :D Sok új terület nyílt meg előttem, bátrabban nyúlok a dolgokhoz, optimistán nézek előre, és mindenben látom a lehetőséget. Szívem szerint a környéken az összes tanyát megvásárolnám, és gazdálkodnék, megmutatnám mindenkinek, hogy milyen csodálatos helyen élünk, és hogy a föld, ami a talpunk alatt van, az egy igazi kincs, amit tisztelnünk kell, sőt szeretni, úgy bánni vele, mint egy igazi anyával, mindenek anyjával!

Szerintem a szeretet teszi ízesé az ételt, legyen zöldség, gyümölcs, vagy egy tál étel. Nem mindegy hogy hogyan nyúlunk hozzá. A régiek jutnak az eszembe, amikor megköszönték az ételt, áldást mondtak felette, mert nem volt természetes, hogy asztalon van. Keményen meg kellett dolgozni érte, ma a hála hiányzik az asztalról. Van egy rossz hírem, ezt nem lehet megvásárolni!

Igyekszem erre gondolni, amikor az ételhez nyúlok, megköszönöm, hogy van mit ennie a családomnak. Ott szeretnék lenni minden pillanatban, örülök a finom ízeknek, amikor eszek, csak jó dolgokra gondolok, mert azt tartom, hogy az így válik egészségemre. Nézzük csak! A tanyáról kezdtem el írni, és az evéshez jutottam el. Nem tévedtem el, csak az alapanyagok termesztése, az étel elkészítése nagyon nehéz munka. Minden férfitársamnak ajánlom, és vegye át egy napra a felesége, élettársa helyét egy napra, és garantálom, hogy nem lesznek alvászavarai, aznap, de még másnap sem! A fáradtságos munka alázatossá tesz, és megtanít becsülni, tisztelni, hálát adni.Szerencsésnek érzem magam, hogy ezt  ebben az életben megtanulhattam, és abban bízom, hogy a gyerekeimnek példát tudok mutatni. Köszönöm szépen!

Néha elérek egy lélektani határra, amikor elfogy a lendület, ilyenkor nem szégyen megpihenni, ilyenkor felnézek, és látom a Somló hegyet. Tudom, hogy holnap is van nap! Másnap újult erővel, töretlen lelkesedéssel neki látok, és tudom, hogy van értelme!!!!

Itt és most

Az új birtokról

 Ilyen a kilátás a pinceajtóból, a képről a Somló hiányzik. A helye pont a kép közepén lenne látható :) /csak párás az időjárás/

A "kisebb" birtok mégis sok munkát ad, mind a kert, mind az épület.

A leégett pince lakószintjében felhalmozódott égési törmeléket ki kellett merni háromszor fordultunk a 3,5 platós kisteherrel. Nagyon nagy munka volt köszönet érte mindenkinek, aki részt vett benne. Mára a tervezés fázisába lépett a lakó szint, ki kell gondolni, és pontosan kiszámítani, hogy mit szeretnék, és az mennyibe kerül. A kezdeti kapkodásban kommunikáció szintjén hibáztam, ebből kifolyólag nem olyan tető került megépítésre, ami célszerű lett volna. Jó dolog a tanulópénz, csak ne lenne olyan drága a vám!!!
Nincs bennem indulat, hiszen, ha pontosan elmondja az ember mit akar, akkor van mit számon kérni, így nincs! Sebaj, már a megoldáson gondolkodom, és talán hamarosan be tudok számolni arról is, hogy hogyan sikerült kiköszörülni a csorbát. Kiszámoltam egy kedves barátommal, hogy mennyibe kerülni a belső vakolás, ha külön rendelem meg a homokot, a cementet, az oltott meszet. Ennek költsége közel 30.000 Ft.- lenne. Továbbá kiszámoltuk, hogy amennyiben zsákos vakolatot használnék, akkor mennyi lenne az annyi. Ebben az esetben 50.000 Ft.- lenne a költség. A két technológia között kell majd választanom. Mind a kettő mellet sorakoznak fel érvek pro és kontra. A pénz is fontos, de az is, hogy egyedül mennyi energia befektetéssel tudom megkeverni a habarcsot, és feljuttatni a helyére. Majd beszámolok arról is, hogy hogyan döntöttem :P .

Komoly munkát végzett a tűz, néha elmélázom, hogy mennyi munka kell még ahhoz, hogy elfogadható kép táruljon a szemem elé. Sok idő, sok energia még több pénz! Egyszer rám olvasták, hogy mennyi minden gond van ezzel, és milyen hibák....bla, bla, bla , ha abból indulok, hogy a múltban mennyi minden rosszul csináltam, vagy csinálhattam volna jobban, akkor nem lenne elég időm csodálni a kilátás a pinceajtóból, vagy nem venném észre Laci cicát, aki néha benéz hozzánk nem mellékesen kajálni :D.
Valahogy mindig úgy esik, ha ügyetlenségem miatt elesek, akkor siet az élet felsegiteni egy jó barát biztató szavával, vagy ezer más módon éppen úgy, ahogyan nekem jól esik, vagy a birtok megkívánja. Igaz mindent megteszek, hiszen nap, mint eszembe jut a tíz tyúkom, meg az az egy kakasom a leendő tyúkudvarban, a nyulaim, nah meg az András nevű szálkás szőrű magyar vizsla kutyusommal.

Amikor kimegyek a tanyára, olyan érzésem van, mintha egy olyan helyen lennék, ahol a végtelen van. A szőlő metszésekor úgy el vagyok némán csendben, hogy semmi másra nem tudok gondolni, csak arra amit ott, akkor teszek. Néha bekapcsolom a zenét, de a jelenlétem akkor a metszésben összpontosul. Nem haladok gyorsan, igaz nem is sietek. Amikor visszanézek, nagy öröm van a lelkemben, annyira szép!
Még folytatom! Legyen szép napotok!

Haladunk...szép lassan!

A munka megkezdése előtt

Lassan végzünk! Juhhé!

Nagyon ügyesek voltak a srácok!

A végeredmény!

A végeredmény!

Tudom, még nem készült el teljesen,de a sok száz cserép már a helyén.

Köszönöm mindenkinek, aki segített!

A "hirtelen" természet

A bejegyzésem címe is utal, hogy a természetben keresem a hirtelenséget. Jó édesanyám szokta emlegetni:" ... amikor felrobban a természet ..."-ezen gondolat mentén kezdtem el keresni a természetnek azt a pillanatát, amikor iniciál, majd hirtelen térfogat növekedéssel robban.

Találtam rá példát, de ki lehet jelenteni, hogy a figyelmes ember bizony ezt "robbanást" végig figyelemmel kísérheti.

A cseresznyefa virágzásának jelenségével kezdtem. Japánban a cseresznyefa virágzása nemzeti ünnep. Én is hasonló tisztelettel figyelem, hiszem a birtokon van egy gyönyörűséges cseresznyefa.

 1. február vége

 2. március eleje

 3. március közepe

 4. március vége

 5. április eleje

6. április eleje - közepe

Az idén a virágzásra nagy fagyok jöttek. Az Alföldön komoly károkat okozott a hideg. Szerencsémre nálam csak belerágott egy-egy sziromba, de mérhető kárt nem okozott.

7. a barnulást a mínusz fokok okozták

Ennyi kárt kívánok minden gazdának, mint amennyi az én fámon keletkezett. A hideg időjárás, valamint a nagyon várt esős időszak, viszont komoly problémákat is rejteget magában. 

A hűvös időben, illetve a szeles viszonyok között, az én kedvenc munkásaim nem tudnak dolgozni. Kik is az én kedven munkásaim. Bizony...a méhek. Szeretem őket, mert nem kell nekik szólni, hogy meló van, hanem tudják, és jönnek. Szeretem őket, mert nem kell őket noszogatni...dolgozzatok, és szorgalmasak. Szeretem őket, mert a kemény munkájukért nem pénzt fizetek, hanem önzetlen sok nektárt kapnak. Még nem panaszkodtak, hogy fizetés emelést szeretnének. Nem hallottam még halálra szurkált gazdáról sem, aki megtiltotta a méheknek a nektár gyűjtését. Ez egy jó szimbiózis, és ennyire egyszerű! Lehetne tőlük még mit tanulni!

Ez a virágzás viszonylag lassan alakul ki (szerintem), tudok egy ellenpéldát. A vadgesztenye lombba borulása. Nem tudom milyen kapcsolat van köztem, és a vadgesztenye között, de nagyom szeretem ezt a féle fát. A lombba borulása 1-2 nap alatt kiteljesedik. 

Az a benyomásom, mintha mindig is ilyen lett volna. A telet feledteti, és ez a fa, aminek a virágzását gyermeki izgalommal várom. Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta településen van egy régi vadászkastély. A kastély körül egy szakmunkás iskola helyezkedik el, ahol volt szerencsém egy évet tanulni, mint favágó.(fakitermelő szakmunkás) Később az élet más területre sodort.

A kastély előtt volt egy nagyon idős vadgesztenyefa, ahol mindig nagyon szerettem időzni. Tisztelettel figyeltem, és hálás voltam a sorsomnak, hogy alatta ülhetek. Szerettem volna lerajzolni, de nem sikerültek a rajzok...abban bízom, hogy lesz alkalmam egyszer  lefotózni, és akkor majd meg tudom mutatni nektek.

Véleményem szerint, ha komolyabban megfigyelném a vadgesztenyefa lombbontását, az sem tűnne olyan nagyon hirtelennek, csak a mai rohanó világban annyira ritkán nézünk ki a fejünkből.

Állj meg, és gyönyörködj a környezetedben, mert Te egy csodálatos országban élsz, és csodálatos emberek vesznek körül! Becsüld a jelent, mert jót jelent!

Ezzel a képpel búcsúzom: Olyan benyomásom támadt, amikor ezt a jelenséget észleltem, mint, amikor a szivárványt felülről lehet látni.

Jah, és még valami izgalmas: